simple bird
Bloggerina

Üdv a blogomon!
Egy vidéki kisvároskában élő 22 éves lány vagyok. A legnagyobb álmom, hogy medika lehessek, így szeptembertől terveim szerint orvostanhallgató leszek. Imádok olvasni és ebből kifolyólag könyvekre költeni a félretett pénzem. Kedvelek mindent, aminek köze van a biológiához és a földrajzhoz, egyszóval természethez. Imádok sétálni és biciklizni. Nem kávézom (álmos leszek tőle!), nálam a forró csoki a befutó. Nem vagyok édesszájú, de nem bevallottan szeretek sütni. A magyar mellett angolul és németül is értek. Amióta az eszemet tudom blogot írok, pedig imádok kézzel írni..

FőoldalBelépés Corpus callosum

 
Olvasnivaló

Orvos leszek
Ninette blogja
Nervus Vagus
Roni Does

 
Ihletforrás

• országjárós lista
világjárós lista
• vakáció bérlet
• szobám
• külföldi kiruccanások
• Miskolc; Debi; Szeged
felvételi
egyetemi tippek

 
Blogról

2013.08.24.-től kezdve blogolok ezen az oldalon jószerivel megállás nélkül. Naplóhoz hasonló stílusban írok, azaz főképp arról, hogy mi történt velem, enyhén ambiciózus lelkem révén sok szó esik a gimiről/egyetemről. Valamikor meg másról.
Általában igyekszem saját képeket biggyeszteni a blogbejegyzéseimbe, amelyek jobb esetben fényképezőgéppel, rosszabb esetben pedig a telefonommal készülnek.
A fejlécet én csináltam Photo Filtre Studio X-el, a kód alapját még anno az aranymeli.gp-ről vettem, amit azóta már számtalanszor átírtam.
Apropó, a helyesírás elsőbbséget élvez. :)

 

 

Blogganat

egyetemi ügyintézés

vagy inkább nyűglödés mesterfokon

Imádom, hogy mindig érnek meglepetések. De tényleg, mindig. Vagy csak én vagyok annyira naiv, hogy ha elkezdek valamit, akkor azt végig is tudom csinálni, nem még három másik dolgot kell elintéznem emiatt pluszban. Avagy miért hittem én azt, hogy ugyanúgy zajlik a beiratkozás Debrecenben, mint Szegeden?

Lelövöm rögtön a poént: teljesen más. Viszont hogy melyik jobb, arról nem tudok nyilatkozni, jelenleg 1-1 az állás. Szeged esetében előny, hogy mindent elektronikusan kell beadni - az persze már más téma, hogy mennyi mindent össze kell szedni, majd beszkennelni, ráadásul hatszáz helyen olvass utána mindennek, hogy ha teljesen tájékozott nem is, de legalább némi fogalmam legyen arról, hogy mit kell csinálni. Na meg a határidők.. Szűkösek, túl szűkösek. Jó, a neptun az egyetlen közös, bár én ezt még mindig halál gagyinak tartom, az etr sokkal jobb volt.. Meg szebb, de ez van.

Szóval vissza a debreceni beiratkozáshoz. Mivel szombat este küldtek tájékoztatós emailt, így nem vetettem bele rögtön magam az ügyintézésbe. De legalább a tájékoztatóban szépen, minden egyben összeszedve megtalálható, határidőkkel meg minden fontos dologgal, úgyhogy ezt nagyon díjazom. Először hálózati azonosítót készítettem, őszintén szólva ez nem tudom mire van, és hogy miért jó, de legalább gyorsan kész van vele az ember. Jaj és ami tök királyság, hogy én választhatok magamnak azonosítót, nem csak random kitalálnak nekem valami bénaságot. Rettentően fontos tényező ez, bizony. Akkor unipass kártyát is rendelni kell, amivel az az egy macerám volt csak, hogy nekem nincs igazolványképem, de szerencsére elfogadják a tablóképet is (igaz, hogy akkor jószerivel a kulcscsontomig érő hajam volt, most meg már több mint fél méter), úgyhogy végül emellett maradtam "jóleszaz" hozzáállással.. Ráadásul még lehetett a kártyához hátteret választani, meglepőmód a klinika főépülete nyert nálam, de tényleg ez volt a legszebb! Amúgy magáról a kártyáról annyit, hogy igazából eléggé multifunkcionális lételem, mert a könyvtártól kezdve egyetemi, kolis beléptetésnél kell használni, de sok helyen kedvezményt is ad, szóval jó dolog.

A koli és egyben szoctám esetében a pofára esés megint nem maradt el. Nagyban olvastam az ügyintézéséhez elengedhetetlen kellékek listáját, és húztam a szám, hogy mennyivel maradibb, másabb itt a rendszer.. Pedig hékás, a modulot már feltalálták és tök hasznos dolog! De nem, a drága Debreceni Egyetem szereti a maga módján végez(tet)ni az összes ügymenetet. Van külön oldaluk is erre a célra, amin ajánlott a tájékoztató alapos átböngészése, majd az online űrlap kitöltése, és elküldése. Emailben rögtön elküldték a visszaigazolást, illetve ki is nyomtattam a jelentkezésemet, és csak ezután kaptam egy kisebb sokkot. Ugyanis volt egy olyan rész, hogy egyéb közlemények, ahová pl. (nem szó szerint idézem) versenyféleséges információkat kellett megadni oklevél csatolásával, hát én ezt szépen üresen hagytam, mert hát OKTV-n se értem el semmit, nem még máshol.. De kinyomtatás után ez a rész átváltozott, olyanná, ahol kérik a passzív félév, szakváltás stb. dolgait. Hát remek. Végül úgy döntöttem, hogy élek a módosítás adta jogommal (kevésbé beleköthető, mintha újra kérvényeznék ilyen papírt), és mivel úgy is tök üresen volt a hely, így tollal írkáltam bele 1 mondatba sűrítve a nem túl hosszú életű SZTE-s pályafutásom. Igazából ez előtt intéztem/tük el a többi papírhalmazt, az 5-ből csak 2-vel gyűlt meg a baj, ahogy azt én előre éreztem. Először is, ha valaki Adóhivatalba megy, hangsúlyozom, hogy ADÓ-hivatalba, az ne hagyja már otthon az ADÓ-igazolványát. Logikus, ugye hát nagymamámnak nem volt az. Mázlinkra rendes nőt fogtunk ki, aki pikk-pakk elintézte az igazolást. Igazából vicces, hogy arról kell igazolás, hogy megtagadják a jövedelemigazolás kiadását, na de legalább tudjuk, hogy ilyen is létezik a NAV éterében, nem csak többmilliónyi adócsalás leleplezése, gigamegamennyiségű kábítószer lefoglalás és hasonló izgalmasságok. Majd jött az okmányiroda, ahova már olyan szinten félve merek menni, hogy összehasonlítva a pokollal, oda fülig érő vigyorral ugrándoznék be. Onnan ered ez a félelmem, hogy eddig summa summarum 1 alkalommal volt gyors és problémamentes az ügyintézésem, amikor is egy szép augusztusi délután elmentem nek-adatlapot csináltatni, és még a képem is tök király lett! Ezzel szemben a személyim olyan szinten haláli, hogy alig várom január 7.-ét, hogy leválthassam. :D Szóval okmányiroda. Lakcím igazolás kellett csak ugye, önkiszolgáló módban nyomtam is a gépet a kódért, már ki is adta a papírkát, mikor hirtelen felbukkant a segítő bácsika, s kedvesen megérdeklődte mit is szeretnénk, aztán olyan kérdéseket vág felénk, hogy van-e térképünk pontos helymegjelöléssel a földhivataltól meg ilyesmik.. Hát mivan??? Majd megszólaltam, hogy egy szimpla lakcím igazolásért jöttünk csak. Ja jó, akkor fáradjunk az első folyosóra. Hát köszönjük szépen.. Illetőleg még adott egy papírt, azt elkezdtem kitöltögetni a pultok mellől csórt tollal, mert hát miért is hordana magánál az ember tollat, pláne ha ügyet intéz. Délelőtt lévén hamar rám került a sor, mentem is a sráchoz, még nagyban hellóztam neki (amúgy totál nem vágom néha hogy egyes korosztálynak/nemnek hogyan köszönjek). Kapásból elnyertem nála szerintem a nap hülyéje díját, mert a papírkára a saját nevem nem írtam fel a nagyimé mellé, mondván nekem logikus, ha én kérek igazolást, akkor csak vele lakok én is.. Pötyögött még ezt azt, azt hittem már nagy nyugalomban, hogy végeztünk, és akkor! Tudok-e róla *nagyim emeleti szomszédjának neve* hogy ő is itt lakik. Ö, nem. Na akkor elkezdődött a kioktatósdi, hogy így nem tudunk mit csinálni ha ő is ide van bejelentve, majd a nagy tanácskozások közepette még egy másik hapsi is mellette termett, hogy ez kolihoz kell, ugye? Igen. Ó hát akkor is ezt valahogy el kell intézni, minél gyorsabban, szóval aközül a két opció közül választhatok, hogy most vagy őt jelentjük külön, vagy úgy csináljuk, hogy ő is eltart (meg a f...), szóval.. Mivel én tehetetlenségemben már mukkanni sem bírtam, így csak megköszöntem a dolgot, majd a tipikus pofára esés hangulatában meséltem el nagyimnak, hogy mi a jó ég tartott ennyi ideig, és miért ugyanaz a papír lóg a kezemben. Persze ő nem az a típus, aki belenyugodna a dolgokba, á nem. Letámadta a nőt, aki "ismerős", és hála a jó istennek el tudta intézni ezt az igazolást, de ő is kiemelte, hogy feltétlen intézzük el ezt a különélnek témát, mert elő fog jönni ez a többi évben is, annyiszor, ahányszor koliba jelentkezek. Jaj hát kurva jó, meg minden, el se hittem, hogy végre megoldódik ez is. Vagyis igazából úgy lett meg, hogy beletelt neki egy kis időbe, és már éppen a buszmegállóban ültünk, amikor csörgött a telefonom, hogy mehetek a papírért. Hát komolyan jobban örültem ennek az igazolásnak, mint annak, hogy felvettek (amúgy ahogy megkaptam úgy rohantam ki az épületből, mintha tűz lenne). Szóval összességében ezt a drágaságot a többi nélkülözhetetlen papírkával együtt kell postán (!) elküldeni. És még mindig nem végeztem, mert mindez nem elég, ugyanis neptunon még be kell fizetni potom összeget eljárási díj címen. Aztán ha minden klappol, akkor majd hó végén megtudhatja az illető a pontjait, és persze azt a lényeges információt, hogy büszke kollégista lehet-e, vagy kevésbé büszke bejárós.


a napom megmentője ez a 'made my day' kategóriájú produkció. Yo Yo Yozsefváros! :D

A koliról még annyit, hogy 3-at jelöltem meg végül. Az első helyen természetesen a kiszemelt kolim van, saját fürdővel és íróasztallal, 5 percre a klinika teleptől. Nagy vacillálások közepette végül a 2. helyre a másik orvosis kolit tettem, ami igazából annyiban különbözik a kiszemeltemtől, hogy csóróbb, viszont jár erkély a szobához - ó igen, ez volt a mérvadó indok. A 3. helyen lévő koliról nem sok mindent tudok, igazából csak azért jelöltem be, mert hát legyen talonban, egyébként pedig még egyedül ez van közel a klinika telephez, és ÉS nem elhanyagolható módon két személyes szobák vannak (a másik kettő három).

Na de viszont a beiratkozásról való informálódás közben kellemes meglepetés ért. 2 turnusra vagyunk osztva, és én a második turnusba kerültem, az L betűvel kezdődőekébe, ami azért királyság, mert én is L betűs vagyok. Micsoda mázli, legalább "hamar" letudom. Akkor van még a diáki, könyvtár intézése, de ezekre majd csak később, a beiratkozás után kerül sor.

Úgy voltam vele, hogy ha már mindent szépen elintéztem, azután majd bohóckodhatok a gólyatáborral. Augusztus utolsó hetében lesz eme rendkívüli esemény, amire a jelentkezési határidő az ezt megelőző pénteki nap, így bőven gondolkodhatok rajta, hogy megyek-e, vagy sem. Igazából szinte mindig úgy állok hozzá, hogy megyek, mert hát miért ne mennék? Először sokkolt, hogy 5 napos, vagyis igazából 3 teljes nap, és 1-1 fél nap az egész, de így utólag belegondolva szerintem kibírható ennyi idő tök ismeretlen emberek társaságában, minimális alvással. Az árával viszont még mindig nem vagyok kibékülve (majdnem egy havi kolibér). Azon viszont még mindig röhögök, hogy a gimis matektanárnőm fia is ott lesz majd hök-ösként. Ugyanis az én drága matektanárnőm eléggé pletykás lélek, így a pici fiáról mindig hallottunk ezt-azt, persze a szóban forgó fiúnak nem igazán esett jól, hogy anya már megint róla csacsog a matekórákon. Szóval nekem pedig majd feltétlenül rá kell kérdeznem nála, hogy hé bocsi, de te nem a matektanárnénim fia vagy? Hatásos első kérdés lenne, az tuti. :) Magáról a gt-ről annyit, hogy igazából nem valami bőbeszédű a programlista (nagyon kis cselesek, csak akkor küldenek részletest, ha már jelentkeztél), de azt legalább tudom, hogy jön az Animal Cannibals, meg persze mások is, akiket névről sem ismerek, bezzeg a Kerozin nem, pedig akkor nem lenne kérdés, hogy megyek-e. :D Lényegében a bulizások mellett lesz fürdőzés, lasertag, borkóstoló, vetélkedők, meg persze tájékoztatós programok, úgyhogy eléggé kedvcsinálónak hangzik az egész, bár lehet még sok is lesz a jóból, bár azt mindenképp díjazom, hogy ennyi mindennel készülnek a kis újdonsült gólyácskáknak. Őszintén szólva nagyjából tudom, hogy mi tart vissza, de ennek a témának majd egy külön bejegyzést tervezek szentelni. Végezetül annyit, hogy a jelentkezéses papírt már kinyomtattam, igazolványképeket is kotortam már elő (milyen jó, hogy maradt tablóképes), és csak a fizetés, illetve postázás van hátra. Jövőhéten még agyalok rajta, viszont szerintem győzedelmeskedni fog ez a változatos programlista, és az a sok-sok arc, aki majd körül fog venni, végül is tök jó érzés lenne már úgy kezdeni az egyetemet, hogy vannak ismerőseim. Azért ez tényleg nagy élmény, és hát közhely, de igaz, hogy ilyen az ember életében csak egyszer van.

A tárgyfelvételről viszont sehol sem található semmi, még csak a dátuma sem, ami roppant érdekes.. Bár az első féléves tárgyaim már kevésbé, egy újraélesztéses, elsősegénynyújtásos tárgyat leszámítva olyasmik vannak, hogy biofizika, biostatisztika na meg hát persze kémia, orvosi kémia kérem szépen! Meg olyan rejtélyes tárgyak, mint a kommunikáció meg a magatartástudományok alapjai.

Szeptember 10-től pedig végre-végre kezdődni fog nekem is a suli, rég volt, hogy ennyire vártam volna, vagy hogy egyáltalán vártam volna.

2018.08.04. 00:40, Sára

Tokaj

Mivel mondhatni úgy telt el ez a kirándulás, mint a tavalyi (és az azelőtti, meg az azelőtti stb.), így most kivételesen nem is írnék róla. Egy dolgot leszámítva, mert a nap végén ért egy kisebb, vagyis inkább nagyobb meglepetés. Előtte viszont pár képet beteszek, mert mindig tudok valami fotóznivalót találni.

Szóval már a vasútállomáson voltunk, éppen vártunk a vonatra, közben pedig nagyban magyarázta mindenki, hogy jobbról fog jönni, én pedig váltig állítottam, hogy balról (én nyertem), amikor egyszer csak észrevettem egy srácot és azon nyomban jött a felismerés: ááá ez ő, őt ismerem, úúúristen ez tuti ő, de pont itt, ilyen nem létezik! Hála a napszemüvegnek, az óvatosabbnál többször is stírölhettem. Annyira tudtam, hogy ő az, hogy nem is kételkedtem benne, másrészt pedig megállapítottam, hogy hmm, jól néz ki. :D Nem köszöntem neki, mert hát ő sem volt egyedül, és én sem, meg persze mi van, ha nem is ő az. Már a vonaton kattogott az agyam erősen, hogy rá is írok majd, nem járt-e egészen véletlenül pont ma errefelé.. Erre megelőzött, és ő tette fel a kérdést, hogy nem engem látott-e, mert ő is rögtön felismert. Hát ááá.. szenzáció. :)

Közben folyton hallgatom az uncsim általt dúdolt tegnapi slágert, amihez nem kis idő kellett, míg megtaláltam, mert azt hittem, hogy Nox szám, aztán kereshetem is így, amikor meg közben Crystal.. Fő, hogy megvan!

2018.07.29. 13:40, Sára

helószia dote

Jöjjön a legfontosabb, mindenféle bevezető nélkül: felvettek! Végül 423 lett a ponthatár, ebből már rögtön kilogikáztam, hogy én bizony fel vagyok véve a 431 pontommal. Egyébként tök nyugodt lettem volna -igen, valóban-, ha nem hoznak idegbe, ráadásul akkor a felvit sem lehetett elérni egy jó negyed óráig biztosan.. Viszont ahogy betöltötte a drága telefonom rögtön örömködtem is egy sort, és küldtem én is a közeli érintetteknek a hírt sms-ben. De ténylegesen csak akkor lettem nyugodt, amikor én is megkaptam a hivatalos sms-t. Azért anno 8 után szinte rögtön villogott a kis kék pötty a telefonomon, most meg csak fél óra elteltével, azalatt meg sok gondolat átcikázott a fejemen, de hát végül is.. felvettek! :) Nem is igazán ünnepeltem semmivel, leszámítva ha az számít, hogy nem sokkal a ponthatár hirdetés előtt ettem meg életem első kézműves hamburgerét, ami eléggé finom volt. Ez az eléggé finom kategória nálam azt jelenti, hogy most is szívesen elnyammognék egyen, de hát "csak" krumplilángos van, habár nutellával ez is isteni.

Őszintén szólva én még szerdán sem realizáltam ténylegesen, milyen nap is van ma. Ide sem írtam egy jó ideje már, aminek valójában nincsen komoly oka. Egyszerűen úgy éreztem manapság, hogy én most a jelenben szeretném tölteni ezt a pár napot, így ha aznap felkeltem, akkor mindig az adott nappal foglalkoztam csak, a jövővel pedig komolyan állíthatom, hogy nem, ha jött is egy efféle gondolat, rögtön tovább is suhintottam. Azt nem tudom, honnan jött ez a sztoikus áradat, de én örültem/örülök neki. Természetesen félreértés ne essék, várom az orvosit, nagyon, de ez még bő másfél hónap. Addig szeretném azzal, és annyi mindennel tölteni, amivel csak lehet, mert van egy olyan megérzésem, miszerint nem igen lesz olyan sok szabadidőm, mint mostanság. Emiatt is gondoltam arra, hogy pl. a goodreads-os éves kihívásomat is teljesítem már a nyáron (bizarr lett volna ősz előtt-öt írni), ugyebár az életkoromnak megfelelően 22 könyvet tűztem ki, most éppenséggel 17 könyvön már túl járok, akarva-akaratlanul is olvasós időszakomat élem, bár könnyű úgy, hogy egy szem tankönyv sem élvez elsőbbséget.

Nemrég kaptam ezt a nyakláncot, és olyan szinten imádom, hogy még mindig nem raktam be a testvérkéi közé, így folyton a szemem előtt lehet. A ténylegesen fa alakú gyöngyalkotásokért mindig is oda meg vissza voltam, mondjuk nem is értem ilyenem miért nincs, mert alsós általános iskolás koromban annyit fűztem, hogy nekem karácsonyfadíszektől kezdve a kokárdáig van minden, csak pont fácska nincs. De ami késik, nem múlik!

Ó hát majdnem elfelejtettem ezt a kis apróságot. Nagyon jól estek a gratulációk, a doktornénizés, meg a "legalább tudom, ki lesz az orvosom" bókok, de ami leginkább betalált, azt még barátnőm írta nemrégen, de úgy gondoltam anno, hogy majd csak akkor teszem ki ide, ha felvettek. Szóval a lényeg:

barátnőm: Amúgy milyen orvos leszel? Kéne majd egy kis protko
én: ez hogy jön ide XDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDD

barátnőm: Mármint nem olyan protko
én: protkó minek neked? XDDDDDDDDDDDD
barátnőm: Hanem protekcio :D
én: ja hát így mindjárt más :DD

neurológia szerintem
barátnőm: Na lehet úgy is van egy kis agybajom

A többi pre-egyetemi teendőről meg majd később. Egyelőre nem aktuális a téma, nem kaptam még semmit, nem is intéztem még semmit, azt leszámítva, hogy már tagja vagyok az orvosis csoportnak face-n. Hihetetlen és bizarr, de nyílik már az új fejezet..

2018.07.27. 12:30, Sára

lesz feszt

Olyan sokféle-fajta inger ért folyamatosan, amiket ha akarnék se tudnék szépen sorjában prezentálni, így hát ömlesztve fogom a benyomásaimat, emlékeimet leírni. Eléggé kaotikusnak hangzik, de hát ilyen egy fesztivál.

Kisvárdáról is írok egy picit, habár voltunk már itt áprilisban (ha jól rémlik, erről nem is írtam), nem egy nagy város, nem is igen van látnivaló. Ráadásul maga a fesztivál mondhatni a városhatáron van, de azért csak mondhatni, mert nem vagyok tisztában a határokkal. Szerencsére egész nyugalmas volt a belváros, ahhoz képest, mi volt a fesztiválon.. Először is kaptam két kisebb-nagyobb sokkot, de azt nem tudnám kategorizálni, melyiké a kisebb, és melyiké a nagyobb. Egyrészt annyira sok tizenévest láttam amerre csak néztem, hogy hát atya ég, aztán néha-néha megnyugodtam, hogy azért vannak idősebbek is. Másrészt pedig kicsit nagyobbnak képzeltem el az egész fesztivál területét, kb. 1 perc alatt körbejárja az ember az egészet.

Úgyhogy részemről kicsit vegyes érzelmekkel mentünk el megnézni a rock színpadot. Éppen a Paddy and the rats zenélt, nagyon energiabombák voltak a zenészek, hát még páran a "nézők" közül, egy srác már konkrétan néptáncolt a végén. Utánuk még bőven volt időnk, szerintem sétáltunk is egyet, közben hallottam a nagyszínpadon a Punnany Massift, akiket én annyira nem csípek (az Élvezd c. slágerüket ellenben igen a gimis emlékek miatt), szóval újfent kikötöttünk a rockos részlegen, vártuk mondhatni az első sorban Feróékat, mert egyébként eléggé sokáig készítették a Beatrice-nek a színpadot. Én annyira nem is bántam, az egyik srác, aki leginkább kivette a részét a munkából elég szimpatikus volt, és még gitározott is, a mikrofonokat is ellenőrizte, én pedig állítom, hogy mindkettőhöz jól ért. :) Na jó, úgy fél óra után csak betoppant a Beatrice is, és Feró javára legyen mondva, de egyáltalán nem látszik rajta, hogy 70+. Először az újabb számaikat játszották, amik nekem nem igazán tetszettek, nem éreztem rajtuk azt a beatrice stílust, inkább olyan erőltetettnek hatottak, a szövegről nem is beszélve. Majd elkezdett csepegni az eső, ami engem egyáltalán nem zavart, pár csepp még nem a világvége, na de ezután még jobban rákezdett az eső, így szépen a fejemre tettem a farmerdzsekimet, hogy legalább az arcom ne ázzon el. Aztán egyszer csak elállt az eső, és már csak azt hallom, hogy hű, ezt a szöveget ismerem, én ezt már hallottam, hát ez Bikini! Legalábbis a Mielőtt végleg elmegyek nekem Bikini szám. Üvöltöttem is rendesen, el is ment a  hangom a végén. Bár azt hiszem ennél meg is dicsért minket Feró, hogy kurva jók vagyunk! :D Ezt követte a többi nagy sláger, a 8 óra munka, amire 1 hete rá vagyok kattanva, és végül Azok a boldog szép napok.. Ennyi lett volna az egész, hiába lettek visszatapsolva nem jöttek vissza, de még így is háromnegyed órát, ha színpadon voltak, holott másfél órát írtak. Hát hmm, tud ennél jobbat is a Beatrice úgy hiszem.

A szomszéd színpadon pont Ákos jött, így gondoltam ideje megnézni őt is. Igazából eddig sosem hallgattam Ákost, habár véleményem szerint jó énekes, csak egyszerűen nem tartottam az én ízlésemhez passzolónak, persze ha valami bulin ment táncoltam/énekeltem rá. Na szóval jött Ákos pontosan és élőben! Hű, annyira jó hangja van élőben, hogy éreztem ám, hogy 2 óra múlva is őt fogom még hallgatni, és így is lett. Néhány szám közben megállt, és mesélt egy kicsit, ami egész jó átvezetés volt egy másik stílusúbb számhoz. Apropó számok, persze előjöttek a retróbbak is, úgyhogy volt mindenféle. Amit még nagyon csíptem, az a fényshow, nem kis munkával készültek fel erre a kis lesz fesztre, az látszott. Úgyhogy nagyon élveztem Ákost, hangilag, emberileg meg úgy mindenileg. :) Ő volt a kedvencem.

Ákos után pedig rögtön a hotdogos felé vettük az irányt, mert hát én már éheztem, és nem bírtam, úgyhogy nekem ennem kellett. Olyan szinten éhes voltam, hogy két hotdogot is megettem, de aztán már leálltam. Ezután visszasétáltunk a rock színpadhoz, mert hát juj, jön a Leander Kills! Persze megint elbíbelődtek a színpaddal, közben a fülemet megcsapta egy hű de ismerős zene, ami a Kerozin volt! Hát mondom nem igaz, ez meg mégis honnan jöhet, egyáltalán nem volt szó Kerozinról.. Hát nem is, mert csak az egyik diszkós büfében szólt a Kismalac, mondjuk örültem én ennek is! Ezután a kis kitérő után pedig tényleg jött a Leander Kills. Hát, nem az én stílusom, nagyon nem. Persze vissza lettek tapsolva, és ők végre vissza is jöttek, sőt mondták, hogy később még jönnek vissza a színpadon kívülre, úgyhogy egészen rendesek a rajongóikkal szemben.

Ezután jött egy retrós-sátras kis színpad, a pontos neve már nem rémlik. Olyan szinten nagy volt a tömeg, hogy a kis 170 centimmel és fűszál alkatommal éreztem is, mennyire eltűnök a 2 méteres, testes egyének között, így ki is jöttem inkább. Meglepő azért mennyire sok embert érdekelt Kozsó, igen, vagyis igazából az Ámokfutók. Na meg egyáltalán engem miért is érdekel.. Még valamikor, valamiért bekattant nálam a Szomorú Szamuráj c. száma, és azóta mondhatni kedvelem, így hát gondoltam megnézem élőben is. Konkrétan fel sem jött még a színpadra, de már akkor imádták. Persze playbackről nyomott mindent, habár simán tudta enélkül is a közönség a szöveget, mellékesen Kozsó nélkül is. :D Fél órába nem sok minden fért bele, bár annyira élvezte ezt a koncertesdit, hogy maradt még tovább is. Na ekkor valamiért elkezdte dicsérni a nyíregyházi lányokat, de olyan stílusban, ami mivel ott történt, részemről is ott marad. Szóval annyira jól volt már, hogy még egyszer leadta a Szomorú Szamurájt, aztán végre ment is. Meg mi is.

Szomorúan vettem tudomásul, hogy a hotdogos placc már bezárt, persze megértem én az ilyesmit hajnali kettő tájékán, a gyomrom már kevésbé, de szerintem az evéssel tök jól ki lehetett volna tölteni az időt még úgy 3-ig. Így mentünk tovább, vagy éppenséggel vissza, mert a rock színpadon még mindig volt műsor, ha jól rémlik az Auróra zenélt még ilyen későn.

Amikor végeztek, indultunk is a buszhoz azzal a reménnyel, hát ha beállt már, és igen! Ennyire én még busznak nem örültem, és végre ülhettem, el se hitték a lábaim, hogy végre pihenhetnek ők is. Szerencsére egész nyugalmas volt az út, a többség szó szerint kidőlt, akik pedig még észnél voltak, azok csak beszélgettek. Mire hazaértünk 4 körül már egészen kivilágosodott, és már nem igen csináltam semmit itthon, csak bedőltem az ágyamba. Persze megfogadtam, hogy jó dolog ennyire bírni a bagoly létet, de ezek után szeretnék már korábban aludni, lehetőleg sötétségben.

Így utólag nem hiszem, hogy legközelebb bevállalom ezt a fesztivált, esetleg csak ha valami nagyon szívemcsücske banda látogatna ide. Sok, vagy inkább sokk volt ez az este, főleg a vége felé volt már nagyon mehetnékem, mert szomorúan láttam, hogy nem mindenkinek jelenti ugyanazt a fesztivál szó. Nekem azt, hogy több koncerten is bulizhatok a szimpatikus együtteseimre, másnak pedig azt, hogy szépen leissza magát.. Tisztelet a kivételnek. Ebből kifolyólag gyanúsan néztem minden közeledő alakra, mert már a szemükön láttam azt a tipikus nem tiszta tekintetet, habár egy csaj egész józannak tűnt, de ő meg csak cigit akart adni, hát kösz, nem cigizek.. Szóval voltak ilyen nem tetsző egyének és a velük járó apróságok, bár a legvégén a színpadok előtti szeméthalmazon végigvizslatva a tekintetem közben tudatosult igazán, hogy nem kérek a fesztiválokból, az ilyenekből legalábbis semmiképpen.

Végül azért bemutatok egy másik nézőpontot is, ugyanis az újságírós ismerősöm munkájából adódóan is szakértő ebben a fesztivál témában. Szerinte jó családias volt a hangulat, nagyon jól érezte magát, "mocskos jó volt Ákos", habár az is igaz, hogy ő csak Ákosra jött, aztán mentek is haza. Van még mit tanulnom tőle!

2018.07.08. 23:10, Sára

diplomaosztó

Drága unokatesóm diplomaosztójára voltam hivatalos pénteken, aminek a főépület szépséges díszterme adott helyet. :)

Az időjárással ellentétben számomra nem indult valami fényesen a reggel, mert sajnos rosszul éreztem magam. Nem olyan komolyan rosszul, hogy mindjárt beájulok, inkább csak olyan bírom én tartani magam, csak spórolnom kell az energiával, minden téren. Egyáltalán nem vagyok ilyesmihez hozzászokva, mert ilyenkor általában pörög az agyam, a vérnyomásom jószerivel az egekben, de most.. Azon is elgondolkoztam, hogy magát az ünnepséget kihagyom, inkább fekszek majd a kocsiban, de inkább kivártam a végét a rosszullétemnek.

Miközben a főépülethez sétáltunk forgattam a fejem jobbra-balra az ismerős környéken, meglepőmód ahogy beértünk az egyetem területére secperc alatt helyre jöttem, de tényleg. Majd csak azt vettem észre, hogy bámulom a főépületet az előtte eterülő szökőkúttal, ami nekem még mindig nagy élmény, nagyon szájtátós az összhatás, pláne élőben. Bent pedig már folytatódott is az élet, ugyanis hiába ismerem ki magam a főbb helyeken, arról speciel fogalmam sem volt, hogy a szlavisztika terem, akármi merre van, de végül csak megtaláltuk keresztanyámékat (még jó, hogy nem nekem navigált, bár ez erős kifejezés..). Pont a sarokban voltunk, így jól be lehetett látni a dísztermet, ami legalul van ugyebár.

10 körül kezdődött el a ceremónia, nem írnám le elejétől a végéig az eseményeket, habár nem is tudnám, mert a beszédek 99%-át nem értettem a nem a legtökéletes akusztika miatt, így csak az izgalmasabb részeket említem. Elsőként is eléggé olyan hangulatba csöppentünk már a legelején, mint a filmekben, mert pl. mindenki talárban volt és kis sapkában. Így a látvány is tényleg nagyon ünnepi érzetett keltett, még azoknak is különleges lehetett, aki nem is kapott valójában diplomát. Rengetegen voltunk, eleve 200 körüli létszámot kitett a lent üldögélő, diplomára várók sora, mindehhez hozzájött az emeleteken álldogáló és bámuló rokonság, a kis boltíveknél egy szem helyet sem láttam. Az nem rémlik, mivel nyitottunk, valahogy csak hirtelen ott termett a semmiből a dékán, rektor, és a többi nagy ember, akiknek a címét tudatlanságomból adódóan még most sem tudom. Valami fenomenális a diplomaosztós zene egyébként, konkrétan nem ismerem a nevét, bár ezalatt csak egy füstölőszerű akármit magával vivő srác vonul be előre. Aztán persze jön ilyen hegyi beszéd, olyan dicsérés, aztán következett a diplomaosztás. Drága uncsikám végre-végre kézhez kaphatta a diplomáját! Miután mind a 200 egyetemista sorra került, még hallgathattunk ilyen-olyan beszédeket, és végül a Szózattal zártuk az ünnepséget. Vagyis egészen pontosan azzal, hogy a friss diplomások feldobták a sityakjukat a levegőbe (akárcsak a filmekben), nagy volt a boldogság.

Kint pedig jöhetett a fotózkodás diplomával, a főépülettel, szökőkúttal, csoporttárssal meg hát mivel, kivel nem. :) Mivel a talárt vissza kell adni, így elkísértem uncsimat, ha már megkérdezte vele tartok-e, miért is mondtam volna nemet? De a kis sityakot legalább megtarthatják.

Mivel a kocsi a klinika közeli parkolóban volt, így nem bírtam megállni, hogy még a beszállás előtt gyorsan ne lőjek pár képet az orvosis főépületről, úgyhogy eleget tettem a ingereimnek, persze szemből sokkal szebb. Jajj, elmondhatatlanul jó érzés volt látni ezeket az épületeket, kiváltképp az orvosist. Mondhatni éreztem, hogy itt van a helyem, vár engem szeptembertől. Az kissé furcsa volt, amikor úgymond lepergett az életem, a kisebb-nagyobb tömeggel rendelkező előadások, az érdekes gyakorlatok és a boncolásos részek, a kolis élet és/vagy tanulásmaratonok, könyvtáros órák, vizsgák, nyári gyakorlatok.. Annyira hihetetlen még mindig.. most már a küszöbön állok, és csupán csak arra várok, hogy kinyissák nekem az ajtót, és mondják: várunk a túloldalon, sok sok szeretettel, és még több tanulnivalóval. Persze tisztában vagyok vele, hogy teljesen nem tudom elképzelni az egészet, sokkal több ez annál.

A napnak itt még korántsem volt vége, mert még ebédeltünk uncsim lakásában, de ez a rész már nem az a leírnivaló fajta, épp elég jó hely neki az emlékezetem.

2018.06.30. 16:40, Sára
Elejére | Újabbak | Régebbiek | Végére |
 

too young and innocent | an aegyo queen | twice | neo culture technology    *****    LÉGY A MAGAD ASZTROLÓGUSA! Regisztrálj oldalamra és én segítelek elsajátítani az asztrológia tudományát!    *****    Tanuld nálam az asztrológiát teljesen ingyen, vagy kérj részletes asztrológiai elemzést „BECSÜLET KASSZÁS” alapon!    *****    Új lovas szerepjáték! * Új lovas szerepjáték! * Lépj be a lovak csodálatos világába! Nevelj te is nálunk!    *****    Születési horoszkóp,3 év elõrejelzés,párkapcsolati elemzés ingyenes konzultáció,tájékoztatás az oldalon! kattints ide!!!    *****    Bûbájos Boszorkák - Charmed - Hírek - Extrák - Érdekességek - Charmed - Bûbájos boszorkák - Sok - sok infó - Charmed -    *****    Pénzkeresés az Interneten! Csak is kipróbáld, tesztelt módszerekkel, melyek tényleg fizetnek!    *****    Légy te is Farmasi tanácsadó! Kötetlen munka, befektetés nékül, minõségi termékek, jó kereseti lehetõség!    *****    Sztárok/Bulvár: Tudj meg friss pletykákat, híreket. Katt!    *****    Outsider - Gay - Creative - Rebel - Tolerant - Furry - Brony - Hipster - Gamer - Otherkin - Geek - Autistic    *****    Xtina Hungary - Minden, ami Christina Aguilera!    *****    Légy Te is AVON tanácsadó *** Nyereményjátékok *** Kereseti lehetõség *** Vásárolj kedvezményesen AVON termékeket!    *****    Nyerj ajándékszettet! Töltsd ki a kérdõívet és nyerj! *** Nyerj ajándékszettet! Töltsd ki a kérdõívet és nyerj!    *****    Jófogás Játékvásár - Jófogás Játékvásár - Jófogás Játékvásár - Jófogás Játékvásár     *****    FRPG ● FANTASY SZEREPJÁTÉK ●「ΒΛSMΛIW」 ● FANTASY SZEREPJÁTÉK ● EGY SZIGET + 24 MÁGUS ● FANTASY SZEREPJÁT&Eacut    *****    Itt megtalálhatod a legfrissebb híreket, cikkeket, képeket a Golden Globe- és Oscar-díjas színésznõrõl! Katt!    *****    Furry Fandom - Antropomorf Állatok - Furry Fandom - Antropomorf Állatok - Furry Fandom - Antropomorf Állatok    *****    Légy Te is AVON tanácsadó *** AVON termékek *** Kereseti lehetõség *** Értékesítõ kollégákat keresek *** sminkek    *****    Esküvõi meghívók! Mindegyik kézzel készült, egyedi. Gyere, nézd meg az oldalamat.    *****    A legfrissebb Anime hírek , mindennap anime ajánló , mondocon képek , és hírek. Csatlakozz közösségünkhöz!