Konkr�tan ny�r �ta sorakozott a k�nyvjelz�im k�z�tt ez az �letrajzi film, ha nem r�gebb �ta. Ennek f�k�nt ink�bb az az oka, hogy t�nyleg nem mozizok manaps�g, viszont most r�vettem magam, hogy �n igen is megn�zem (az�rt k�sz�n�m a plusz egy �r�t az �ra�t�ll�t�sos miz�ri�nak!).

El�lj�r�ban a filmr�l: az 1990-es �vekben, Dr. Jack Kevorkian patol�gus nyugd�jas �veiben �j c�lt t�z ki maga el�, ugyanis leg�liss� akarja tenni az eutan�zi�t. Meggy�z�d�se, hogy akit m�r csak a g�pek tartanak �letben, vagy akkora f�jdalommal �l, hogy azt semmi sem csillap�tja, vagy gy�gy�thatatlan betegs�gben szenved, annak v�gs� st�dium�ban j�r, pl. Alzheimer-k�r, az ilyen emberek sz�m�ra a hal�l megv�lt�s, hiszen amilyen �letet �lnek, az m�r nem nevezhet� �letnek.

M�r eleve az egyik, ha nem a legkem�nyebb t�m�nak tartom az eutan�zi�t, �s ebben a filmben re�lis k�pet kap az ember arr�l, mi�rt is lenne sz�ks�ges az, ami�rt anno Jack annyit k�zd�tt. �letem legmegr�z�bb �s sokkol�bb filmje volt, �s voltak pillanatok, amikor p�r csepp k�nny is kicsordult a szememb�l, mert ez egyszer�en egy olyan film, ami felr�zza az ember gondolatait �s lelkivil�g�t egyar�nt.

,, Kit �rdekel, mit mondanak m�sok? Az a fontos, hogy mit �rez a betegem. "

A legels� esetben egy kvadripl�gi�s f�rfihoz l�togat el Kevarkian doktor. A beteg�nk egyik v�gtagj�t sem k�pes mozgatni, egyed�l a fej�t tudja balra, illetve jobbra mozd�tani. Jack k�sz�tett egy eszk�zt (Mercitron - merchy machine), amit el�g a p�ciensnek megh�znia, �s az oldatok hat�s�ra el�sz�r elalszik, majd a m�reg miatt meg is hal. Mindent k�z�l Jack a beteggel, egyebek mellett a szervdonors�got is feleml�ti, �gy �sszess�g�ben el�gg� sokkol�an hat a mondand�ja. V�g�l ez az eset kudarccal z�rul (nekem annyi r�mlik, hogy s�pol az EKG, a beteg m�r s�rva fakadt, �gy a fel�gyel� orvosok elk�ldt�k Jacket).

A t�nyleges els� betege egy Alzheimer-k�rban szenved� n�. A besz�lget�s�k sor�n -ahol egy�bk�nt jelen van a n� f�rje, illetve Jack h�ga is, aki a felv�telt k�sz�ti- megismerhetj�k, mi�rt akarja ink�bb a hal�lt v�lasztani, �s nem elviselni az �letet tov�bbra is. Mi a n� indoka? Betegs�g�b�l fakad�an rengeteget felejt, �s f�l, hogy egyszer majd a f�rj�t sem lesz k�pes megismerni. Egyik nap kis�t�lt a kertj�kbe, majd meg�llt a k�zep�n, �s nem mozdult. M�g a fej�t sem forgatta el, egyszer�en nem tudta, mit tegyen, merre menjen. Mindezt a f�rje mes�lte el, ugyanis a n� m�r nem eml�kezett r�, illetve hozz�tette, hogy el�g lett volna megfordulnia, �s r�gt�n a bej�rattal ker�lt volna szembe. Ezek pedig csak mozzanatok, egyszer�en elk�pzelhetetlen, hogy lehet �gy �lni nap, mint nap, s mindezt tudom�sul kell vennie a szeretteinknek is.

Nagyon megfogott Jack alaposs�ga az eg�sz munk�lkod�sa sor�n. Alaposan meg akarta vizsg�lni az �ppen aktu�lis beteg�t, de nem csak vele kommunik�lt, hanem a csal�dtagjaival is, valamint Jack sem dolgozott sosem egyed�l (a val�s�gban mindig sok ember v�lem�ny�t k�rte ki, orvosok�t, pszichol�gusok�t, s�t volt, hogy egyh�zi szem�ly�t is), a besz�lget�sekr�l vide� felv�telek is k�sz�ltek. Egy kiv�tel�vel (emiatt �t�lt�k el) sosem � okozta k�zvetlen�l az adott p�ciens hal�l�t, kezdetben a szerkezete seg�ts�g�vel, azaz �nk�nt vetettek v�get az �let�knek az emberek, majd miut�n visszavett�k az enged�ly�t (azaz m�r m�rgeket leg�lis �ton nem szerezhetett be), �gy sz�n-monoxidot kellett haszn�lni. S b�r a k�rnyezetet Jack�k biztos�tott�k a v�gs� elhat�roz�st term�szetesen a p�ciens hozta, akinek el�g volt r�ntania egyet a kis k�t�len, hogy meghaljon.

M�g annyit filmr�l, hogy minden mozzanatba betekint�st nyerhet�nk, a hal�lesetekt�l kezdve a rend�rs�gi, b�r�s�gi �gyekig, term�szetesen Jack mag�n�let�be, �s a hozz� k�zel �ll� emberek �let�be is. �gy igaz�n, r�szletekbe men�en nem szeretn�k �rni a filmr�l, hiszen meg lehet n�zni, a t�m�nak is b�ven ut�na lehet olvasni, b�r magyarul nem t�lzottan sok cikk akad a filmmel, �s �gy �mblokk Kevorkian doktorral kapcsolatban.

Magyar ford�t�sban nem tal�ltam t�le id�zetet, de a film egy�bk�nt el�rhet� magyar szinkronnal is.

Sem vall�silag, sem jogilag nem tartj�k etikus l�p�snek az eutan�zi�t. Egy beteg ember �let�ben pedig pont nem egy t�rv�nycikknek vagy vall�si el��r�snak kellene megmondania azt, hogy mikor haljon meg. Ha egyszer�en annyira tehetetlen, akkora f�jdalma van, legyen sz� ak�rmilyen ment�lis �s/vagy testi betegs�gr�l, a beteg d�nt�si jogaihoz illene tartoznia annak, hogy ink�bb v�lasztja-e m�g az �letet, szenved�st, vagy a hal�lt. V�lem�nyem szerint ez messze meghaladja az "�let j�, a hal�l rossz" mentalit�st.

Csak �gy �rdekess�gk�ppen: az EU-n bel�l Belgiumban, Hollandi�ban �s Luxemburgban leg�lis az akt�v eutan�zia, N�metorsz�gban �s Sv�dorsz�gban pedig az �ngyilkoss�g seg�t�se. Valamint a Miel�tt Megismertelekben szerepl� Dignitas nev� szervezet a val�s�gban is l�tezik Sv�jcban, ahol a p�ciensek saj�t maguknak adj�k be a hal�los d�zis� m�rget. N�lunk, Magyarorsz�gon a passz�v eutan�zia leg�lis, azaz a cselekv�k�pes beteg d�nthet �gy, hogy visszautas�tja az �t egy�bk�nt megillet� elj�r�sokat, pl. az �jra�leszt�st. Illetve t�rv�nyben van az is n�lunk, hogy hal�l ut�n az ember szervei felhaszn�lhat�ak, lesz�m�tva ha a beteg tiltakozik ez ellen. Nagy vonalakban ennyi, minden egyes inform�ci�val, jogi szab�lyoz�ssal, esetekkel stb. nem szeretn�m b�v�teni az �r�somat, mivel nem ez a l�nyeg.