Besz�lgetek valakivel. Olvasom az �zeneteit, amelyek mind kiv�ltanak bel�lem valamit: hol mosolygok, hol h�zom a sz�m, hol csod�lkozom, hol nevetek. V�laszolok, viszont mind�sszesen csak a karaktereim �s a szm�jlimat l�tja. Mint ahogy �n is csak karaktereket �s szm�jlikat l�tok bel�le. T�red�k�t mindannak, aki-ami. L�tok r�la k�peket, hallom a hangj�t.. M�gsem az igazi. De t�bb a semmin�l. Viszont nem el�g. Nem mintha �l�ben k�pes lenn�k belel�tni a m�sik fej�be, kital�lni mit gondol akkor, vagy �gy �ltal�noss�gban miken gondolkozik. Hogyan reag�l erre �s arra. Milyen a st�lusa, �zl�se. Milyenek az �rz�sei.. K�sz rejt�ly az emberi l�ny. Tesz �s mond dolgokat, de t�nylegesen nem ismerhetem meg, �s m�g csak v�gk�pp nem l�thatok bele a fej�be. De akkor honnan tudjam, hogy ezt mi�rt mondja, azt mi�rt teszi? Mi a biztos�t�k r�, hogy komolyan gondolja mindezeket, nem csak az�rt mondja, mert.. Ki tudja, v�gt�re is? Persze k�rdezhetek, besz�lhetek arr�l ami bennem van, viszont t�nylegesen nem tudom meg�rtetni magam a m�sikkal, hiszen � nem tud az �n fejemmel gondolkodni, ahogy �n sem az �v�vel. Pr�b�lkozni persze szabad. Addig j� m�g pr�b�lkozik az ember, tiszt�n akarja l�tni azt, ami m�g hom�lyos.. A l�nyeg, ha akarok besz�lgetni vele -�s � is velem-, addig nincs nagy baj.

�s t�nyleg, �l�ben jobban megismerhet�bb, kiismerhet�bb lenne az ember? Lehet. N�lam viszonylag sokat sz�m�t a kisug�rz�s, vallom is, hogy k�pes vagyok "meg�rezni" a m�sik szem�lyis�g�t szimpl�n abb�l, amit els�re l�tok bel�le. �tt�rve r�m. �n az a t�pus� ember vagyok, akinek minden a fej�re van �rva. B�r nem ez a legjobb kifejez�s r�m. Van, hogy �szt�n�sen v�gok valami fejet, �s csak a m�sikon l�tom, hogy �n mit mutattam magamb�l. Van, hogy m�snak t�bb l�tszik, mint amit bel�l �rzek, gondolok esetleg mondok. Van, hogy �gy n�z ki, hogy mindent �rtek, pedig nincs olyan, hogy mindig mindent �rten�k. Sz�val el�g besz�des arcberendez�ssel lettem meg�ldva. Mindehhez hozz�j�n m�g a hangom is.. El�gg� jellegzetesen tudok hangs�lyozni �s a t�bbi kir�ly dolog, amire besz�lget�s k�zben k�pes az ember. H�t ez vagyok �n, nyakon fel�l. Egyszer meg is k�rdeztem egyik ismer�s�met, akivel �l�ben is besz�lgettem m�r, illetve neten is, hogy mennyire vagyok m�s? Azt mondta neten unalmasabb vagyok. Na k�szi. Ugyanis se az arcj�t�kom, se a besz�dst�lusom nem j�n �t, amik a hozz�tartoz�im. Elhagyva engem, nekem szinte mindenkinek az arca besz�des, pl�ne ha m�g csacsog is mellette az illet�. �r�sban p�ld�ul az ir�ni�t lehetetlen kifejezni, �rezni persze lehet. Vagy viccet mes�lni..

Sokszor nem tudom hova tenni azt, amikor m�s emberek szem�vel n�zem magam. N�ha �tok, n�ha �ld�s. J� belegondolni, hogy akivel szemben �l�k/�llok/l�tezek, � is csak egy ember. Van az a mond�s, hogy viselkedj �gy, ahogy te is elv�rn�d, hogy veled viselkedjenek. B�lcs gondolat. De az�rt mindennek megvan a hat�ra is. Nem j� t�lzottan alkalmazkodni a m�sikhoz. Persze ha valaki Jehova tan�ja, nem fogok vele a sz�let�snapr�l �s a kar�csonyr�l besz�lgetni. M�sok vagyunk, �s ez nem baj. Ez norm�lis. Az viszont baj, amikor valakit t�bbre tartok magamn�l, �s ezzel p�rhuzamosan len�zem magam. Egyr�szt motiv�l, m�sr�szt rombol. Persze 10 �vvel id�sebb, term�szetes, hogy m�r r�g befejezte az egyetemet, dolgozik; saj�t lak�sa �s aut�ja van; fenntartja �s ell�tja mag�t; utazgat, �l egy j� �letet. Szem�lyis�gileg is szuper. �n meg hol tartok? J�form�n sehol. Annyit tudok felmutatni, hogy pap�ron �rett vagyok. De vajon hogyan fogok �llni �n 10 �v m�lva? H�t azt csak a j� �g tudja.

Alapj�rat nyugodt l�lek vagyok. B�r �n jobban szeretem haszn�lni egy eml�kezetes kifejez�st, nemcsak az�rt, mert az eml�ke m�g az�ta is k�pes megjelenni el�ttem amikor felid�zem, hanem az�rt is, mert egy hozz�m k�zel �ll� szem�lyt�l hangzott el. Sz�val reprezent�lom a szitu�ci�t: az els� gimis fizikatan�rom nem volt meg�ldva a legcsod�latosabb term�szettel, ebb�l kifoly�lag javar�szt mindenki l�legzetvisszafojtva agg�dott a felel�sekt�l (megjegyzem mi j�bar�tn�mmel mindig megfogtuk egym�s kez�t, aff�le "h�thaszerencs�thoz" c�lb�l). Egyszer �ppen err�l fojt a csacsor�sz�s az �ra kezdete el�tt a bar�tn�im k�z�tt, mire nagy laz�n megjegyeztem, hogy �n azt�n leszarom, azt mondd r�m, amit akar. Erre j�bar�tn�m r�v�gta, "h�t t�ged se a sz�vroham fog elvinni". Val�ban nyugodt l�lek vagyok, m�sr�szt meg nyugodtan �llom a sarat, ha kell. Vagyis ha m�r benne vagyok valamiben. Nem is volt ezzel gondom soha. Maximum n�ha meglep�dtem, azta, milyen nyugodt vagyok! Vagy az �ppen engem sz�beliztet� magyartan�rn�m sz�lt meg a felel�s kell�s k�zep�n, hogy "S�ra, te mennyire nyugodt vagy!". H�t igen.

Ellenben az ismeretlenek dolgok el�tt n�ha �gy tudok idegeskedni, vagyis pontosabban magamat hergelni, hogy az m�r sz�rny�. De h�t ez norm�lis, hiszen nem tudom mi majd v�r r�m, mit kell majd tennem vagy mondanom. Viszont itt is van egy hat�r, amin t�l m�r szenved�s az eg�sz. M�gsem tudom mi�rt kerget az �r�letbe n�ha a saj�t agyacsk�m. Hiszen biztosan t�l fogom �lni az eg�szet, meg h�t "ami nem �l meg, az meger�s�t". Azt�n ha t�l�ltem lenyugszom. Amikor pedig m�r oda jutok, hogy visszagondolok az adott t�rt�n�sre �s elemezgetem ezt-azt, esetleg el�rek a sz�momra "rossz" r�szekhez.. R�g�d�s �s gy�trelem csak m�sik form�ban.

Mi�rt gondolkozok n�ha annyit? Vannak alkalmak amikor nagyon �r�ln�k, ha ki tudn�m kapcsolni az agyamat, vagy csak esetleg lelass�tani. Persze m�r annak is �r�l�k, hogy "jobban" (pozit�vabban meg a t�bbi) gondolkozom. De m�g mindig van hova fejl�dni. Term�szetesen felfel�, amit csak �gy tehet meg az ember, ha t�bbre tartja a j�t, mint a rosszat. T�bb j� dolgot tal�lok magamban, mint rosszat (�s nem korholom ez�rt magam miattuk!). Hiszen �n is csak egy ember vagyok. Nem kevesebb, �s nem is t�bb. �s a jelenben �lek, �gy a jelenben a jelennel kell foglalkoznom legf�k�ppen. (Azt hiszem megint �rik elolvas�sra az �ld az �leted! Louisa Hay-t�l.)

V�gezet�l z�rom ezt a se eleje se v�ge agymen�semet az egyik kedvenc mond�sommal:

Ne vedd t�l komolyan az �letet! �gysem �led t�l.