Eléggé kedves helyet foglal el nálam az egész november, ugyanis nagyon sok időt töltöttünk egymás társaságában. Csak azért nem írom, hogy együtt, mert konkrétan azért a hónap első felében csak távkontaktoltunk, hiszen karanténba kerültél a víruska miatt. A rengeteg beszélgetés mellett sokszor filmeztünk is, szinte minden nap - jó, egyszer sorozatoztunk, a simpson családból daráltuk be az új évad pár részét, ugyanis én elég naprakészen faltam tavaly, ellenben a mostanit annyira hanyagolom, amennyire csak lehetséges. Nem igazán nyerte el a tetszésed, de őszintén, nekem sem.

Filmek terén megnéztük a Volt egyszer egy Hollywood-ot, aminél nagyon nem értem még most sem, hogy tulajdonképpen miről is szól, mi a lényege; a Jokert, ami eléggé nyomasztó, viszont jó film; a Büszkeség és balítéletet, amin kétszer is sikerült bealudnod, igaz legalább a végén; A remény rabjait, amit imádtam, de komolyan, az egyik legjobb azok közül, amiket együtt néztünk; az Egy asszony illata is nagyon megnyert, bár szerintem ebben közrejátszott Al Pacino is, persze maga a történet, és eleve az, hogy "régi" film szintúgy sokat lendítettek abban, hogy nagyon megszeressem; az Amélie csodálatos élete elég régóta szerepelt már a listámon, de nem jött be annyira, mint vártam, ha túlzottan nem is, de számomra elvont; az Atlantisz gyermekei nekem nem tetszett, eléggé.. bizarr film? :D; az Ellenség a kapuknál tetszett, főleg a történet és a jó kivitelezés miatt, bár amúgy a cselekmény valós sztorin alapul; a Notorius c. életrajzi film is tetszett, holott egyrészt az életrajzi alkotások nem igen szokták elnyerni a tetszésem, másrészt a rapp világa sem keresztezi az én világom (később amúgy sikerült látnom a 8 mérföldet is, na ez annyira nem vett meg, mint vártam); A gyűlölet nem jött be, nem is írok róla inkább; Charlie Chaplin életét szerettem, nagyon jól alakított Robert Downey Jr. :), a többi filmet pedig már ténylegesen együtt néztük.

Szóval a hónap második felét, vagyis egészen pontosan 10 napot töltöttünk együtt, persze ez csak utólag derült ki, ugyanis első nekifutásra 3 napot beszéltünk meg, de aztán jöttek a szeretnél még maradni, majd ekkor mész, jó? kérdések, én meg persze nyilvánvalóan rávágtam, hogy jeee, igen, oké. :) Elég sok minden történt ezalatt a pár nap alatt ahhoz, hogy újabb felsorolásszerű bekezdést rittyentsek ide.

Szépen és időben megérkeztem, te pedig szintúgy, úgyhogy huppantam is a nyakadba, aztán mentünk boltolni egyet, bár előtte legalább rácsodálkoztam a bazinagy hóemberre; a cukrászdába is betértünk, velem született édesszájam révén megkívántam ezt-azt, és finom is volt minden; az újonnan zsákmányolt RM pulcsimban utaztam le egyébként, és mivel előtte jól eltitkoltam mit is rendeltem, jól megleptelek vele, mikor megláttad, haha; másnap már délelőtt buszra szálltunk, ugyanis te mentél hajat vágatni, én meg természetesen elkísértelek, bár a fodrászhoz már nem, de addig tök jól elüldögéltem a kávém társaságában a frei-ban (hmm, régi szép idők); harmadnap pedig megnéztük a városi fényeket, nagyon szépen ki lettek dekorálva a fák, de nagyon tetszett a kis rénszarvas is; egyik boltolás alkalmával eszembe jutott a kedvenc csokim, a milky wayes crispy rolls, de sajnos nem volt a pennyben, így még gyorsan átrohantál a coopba, de ott sem volt, végül az egyik haverodra csörögtél rá, hogy a munkahelyeteken van-e, viszont nem volt ott sem, mert már kivonták a forgalomból, viszont iszonyat megdobogtatta a szívemet, hogy egy kis retkes csoki miatt ennyire a kedvemre tennél; néztünk együtt filmeket, a South Park vírusos filmjét, a Boldogság nyomábant, meg egy olyat, ami a listámon van, JGL is játszik benne, de nem ugrik be a neve, hát ennyire is tetszett körülbelül.. lényeg, hogy meccseket is néztünk közösen; elég jól belejöttem a RDR 2-be, konkrétan annyit toltam ezt a játékot, hogy a főküldik el is fogytak, de persze nyilván a távozásom napján jelent meg egy új; főzöcskéztünk is közösen, én vágtam fel a hagymát és a sonkát, te pedig kutyulgattál és fűszereztél, élveztem nagyon az egészet, meg persze az evést is; a munkahelyedre is kihívtál egyik nap kávézni, nagyon kis cukker voltál ám; hébe-hóba mamáddal is ebédeltem közösen, sőt, egyszer még sorozatokat is néztünk, amikor pedig megjegyezte, hogy aranyos vagyok, hát az nagyon-nagyon jól esett, na meg annak is örülök, hogy tök jól el tudunk beszélgetni; sikerült megismerkednem az egyik kajás hely hamburgerével, amit annyira ízlett, hogy az egészet be bírtam volna tömni, de nem tettem, hagytam egy kicsit azért neked is; simogattam sokszor a cicádat is, egyszer viszont olyannyira kifordult önmagából, hogy fog- és karomnyom díszítéssel ajándékozta meg a kezem; a haverod kutyusát is megsimogattam, ha éppen arra jártunk, annyira édes, hogy még a kis mancsát is nyújtja nekem; megmutattad a középiskoládat is, na meg hogy milyen úton mentél, mik történtek veled akkor, én pedig örömmel hallgattam, hogy megint kapok egy nagyobb szeletkét belőled :); aztán sajnos elzötyögtem a vonattal együtt.

A december végét és a január elejét pedig megint veled, nálad tölthettem.

Konkrétan kemény 2 órát, ha aludtam este, de pontban 8:45-kor kipattant a szemem (az nem rémlik, hogy az ébresztő keltett volna), éreztem is, hogy ennyi alvás csak az életben maradáshoz elég, viszont sikerült összeszednem magam, és kivételesen tesókám társaságában sétáltunk-siettünk ki, aztán végre vonatozhattam, odafele azért sokkal élvezetesebb, mint hazajönni :); ici-picit elkéstél, úgyhogy a buszmegállóban álltam meg egy kicsit, viszont hamar észrevettelek; mivel volt egy kis gebasz, így időztünk egy ideig a munkahelyeden, és bár kaptam kávét, rajtam nem sokat segített, ugyanis délután sikerült bealudnom az ágyadban; a poncsómban mentem el egyébként, ami olyannyira tetszett neked, hogy a nap további részében már te viselted, jól is jött pl. a kinti szivarozáskor; átadtam még a kinyomtatott férfinapos üdvözlőlapom is, tök jól mutat a közös fotónk társaságában :D; átnéztünk kicsit nagyikád-keresztanyád-sajnosnemtudommilyenrokon, de aranyos volt társaságához, vittem a mézeskalácsomat is; a szilveszteri tv-s műsorfelhozatal szerintem most volt az egyik, ha nem a legrosszabb, bár igaz, hogy a retró zenés rész most kimaradt, de a bagi-nacsás műsoron szerintem egyszer sem nevettem, a színházunk sziveszteri előadásától pedig még te is rosszul voltál; nagykorúak révén kölyökpezsgővel koccintottunk, habár az almásból nekem nem jutott, a meggyes finom volt; filmek terén most a Bosszúállók voltak porondon, illetve én kértem, hogy a Keresztapa trilógiát fejezzük be (csak az első részt láttam); kaja téren is jól el voltam kényeztetve, nagyon ízlettek nagyikád sütijei, bár a zserbóra amúgy is rá vagyok kattanva, de a linzer is nagyon bejött, a sajtos-sonkás tésztás akármiből is szép adagot ettem ahhoz képest, hogy magamtól ilyesmikre nem vetemedek :D, és a fő, hogy megint ettünk hambit, el se hittem, hogy konkrétan egy egész, jó nagy darab sajtos hambit képes voltam egyben magamba tömni, sőt, még később, este egy felet is lazán bepusziltam, de hát ami finom, az finom; az egyik este alvásidőben én éppen ébren voltam, amikor egyszer csak arra lettem figyelmes, hogy ugrasz egyet, és még hozzá egy érdekes hangot is kiadtál, elég vicces momentum volt; az utolsó napomon megint jártuk kicsit a várost, meséltél újfent középsulis sztorikat; amikor már mindketten hazaértünk akkor szóltál, hogy a kis világítós-színváltós karácsonyfám ott maradt, hát nem véletlenül, ugyanis ez volt az (egyik) ajándékom. ;)